home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9409 / MOVIESTD.CD < prev    next >
Text File  |  1994-11-15  |  15KB  |  258 lines

  1.           @VAnimációs szoftverszabványok@N
  2.  
  3.           @VMit hoz a jelen?@N
  4.  
  5.           Számítógépes  mindennapjainkban egyre gyakrabban találkozunk
  6.           animációkkal.   E   cikkünkben   kis   áttekintést  adunk  a
  7.           fontosabb szoftverszabványokról.
  8.  
  9.  
  10.  
  11.           A  multimédia  visszavonhatatlanul  belépett  az  életünkbe.
  12.           Méghozzá   nem   lábujjhegyen,   mokaszinban,  hanem  szöges
  13.           bakancsban,  dobbantva.  Feldúlta  életünket, újabb és újabb
  14.           kiegészítôket   és  még  gyorsabb,  még  nagyobb  kapacitású
  15.           gépeket  követelve.  És  mindezt  miért? Az animációk miatt.
  16.           Pontosabban: legnagyobbrészt az animációk miatt.
  17.  
  18.           Az  animációk  jól  tömöríthetôk -- még a képeknél is jobban
  19.           --,   ezért   sokféle   szabvány   jelent   meg   a   piacon
  20.           megvalósításukra.  Sajnos  az  animációk még nem olyan régen
  21.           terjedtek  el  széles  körben,  ezért  a technikák sem olyan
  22.           kiforrottak  és  letisztultak,  mint  akár  a  kép-,  akár a
  23.           hangtárolás és -tömörítés terén.
  24.  
  25.           A  videotömörítôk  nemcsak  azért  nem nyüzsögnek az otthoni
  26.           kisgépekben,  mert  nemrég keletkeztek, hanem azért is, mert
  27.           egy  sima  kép  megjelenítésével szemben sokkal bonyolultabb
  28.           eljárást  követel  a  képsorok  lejátszása.  Gondoljunk csak
  29.           bele:  ha  egy  képet  1, esetleg 2 másodperc alatt rak ki a
  30.           gépünk,  abba  nem  ôszülünk  bele,  sôt,  akár  boldogok is
  31.           lehetünk,   hogy   milyen   gyors   a   gép   --   itt   egy
  32.           nagyfelbontású,   24   bites   képre  gondolok.  Ha  viszont
  33.           animációt  akarunk  lejátszani,  akkor  másodpercenként több
  34.           képet  is  ki  kell  raknunk,  ideális  esetben 24-et. Ezt a
  35.           számot  persze csökkenthetjük, de tíznél alább nem adhatjuk,
  36.           mert  akkor  már  zavaróan  darabos  lesz minden mozgás. Még
  37.           két  lehetôség  kínálkozik, mielôtt rátérnénk a tömörítésre:
  38.           vagy   csak  azoknak  a  részeknek  a  kirajzolása,  amelyek
  39.           változnak,  vagy  a kép felbontásának csökkentése. Ez utóbbi
  40.           drasztikusan  hangzik,  de  nézzük  csak  meg  legközelebb a
  41.           kedvenc    programunkat,    ahol   szép   animáció   zajlik:
  42.           valószínûleg  egy  kisebb  ablakban  történik  a  dolog,  de
  43.           semmiképpen    sem   a   gép   által   nyújtott   legnagyobb
  44.           felbontásban.
  45.  
  46.           Az   animációk  nagyon  teljesítmény-igényesek.  Még  jobban
  47.           nehezíti  a  helyzetet hatalmas tárigényük. Egy-egy animáció
  48.           fantasztikus  helyet  tud  felemészteni  a  merevlemezünkön,
  49.           mivel    másodpercenként   sok   képet   szeretne   kirakni.
  50.           Szerencsére  ezek  az  adatok  nagyon  jól  tömöríthetôk  --
  51.           általában.
  52.  
  53.           A  tömörítés  még  idô-  és  teljesítményigényesebb,  mint a
  54.           ""normál"  lejátszás,  de  a képsorok sokkal kevesebb helyet
  55.           foglalnak  így,  és  lejátszásuk  néha  még  gyorsul  is így
  56.           (szemléletesen:  ha egy szimpla sebességû CD-ROM-ról olvasom
  57.           az  animációt,  az maximum 150 Kbyte/s sebességgel érkezhet,
  58.           ha  ezt  egy  nagyon  egyszerû  tömörítéssel  láttam  el  --
  59.           például  Stackerrel --, akkor jó esetben ez a sebesség máris
  60.           300 Kbyte/s-nak felel meg).
  61.  
  62.           Mindenekelôtt   kétféle  tömörítést  és  lejátszást  érdemes
  63.           megkülönböztetni.  Az  egyiknél mindenféle speciális hardver
  64.           szükséges  a  lejátszáshoz, a másiknál meglévô gépünket csak
  65.           a  szükséges szoftverrel kell ellátni -- azért ez egy kicsit
  66.           becsapós,   hiszen   egy  286-oson  aligha  lehet  megfelelô
  67.           minôségû   és   sebességû   animációt  lejátszani.  Célszerû
  68.           megkülönböztetni  még  egy  harmadik  esetet  is,  amikor  a
  69.           tömörítéshez  kell célhardver, a lejátszáshoz nem (""kevert"
  70.           módszerek).  Mindegyiknek  vannak  elônyei  és  hátrányai. A
  71.           hardveres  megoldások  általában  nagyon drágák, de gyorsak.
  72.           A  szoftveresek  olcsóbbak,  de  lassabbak.  A  középutat  a
  73.           kevert  módszerek  jelentenék,  de  nehéz  olyan algoritmust
  74.           találni,   ami   nagyon   jó   minôséget  ad,  ugyanakkor  a
  75.           kitömörítése  (ami  a  lejátszás  sebességére legjobban hat)
  76.           gyors.
  77.  
  78.           Szerencsére   nekünk   nem   kell   foglalkozni   a   pontos
  79.           algoritmusokkal,  viszont nem árt, ha tudjuk, melyik program
  80.           mit   használ,   mekkora   teljesítményt   várhatunk   tôle.
  81.           (Valamelyik  következô  számban  a  fizikai  formátumokat is
  82.           bemutatjuk.)  Lássuk  tehát  az  általunk legelterjedtebbnek
  83.           tartott 8 csomagot.
  84.  
  85.  
  86.               @VAutodesk Animator (Pro)@N
  87.  
  88.           A  legelsô  igazán  elterjedt  animációformátum  az Autodesk
  89.           Animator    FLI-je    volt.    Viszonylag   kis   hatásfokú,
  90.           szimmetrikus  tömörítésû  (ugyannyi  idô  kell  a  be-  és a
  91.           kicsomagoláshoz).  Elônye  a  gyors lejátszás, használatához
  92.           akár  egy  286-os is elég. Hátránya a 8 bites színmélység (a
  93.           cikk  többi  ""résztvevôje"  24  bitet  biztosít)  és  a fix
  94.           negyedképernyôs   (320x240   képpont)   ablak.  Az  Autodesk
  95.           Animator   Próban   ""új"   formátum   jelent  meg:  az  FLC
  96.           mindössze   az   FLI   javított   változata  (többek  között
  97.           eltörölték   benne   a  negyedképernyôs  méretkorlátot).  Az
  98.           FLI/FLC  az egyik legolcsóbb megoldás, de nem teljes értékû,
  99.           mert  ezek  a formátumok nem tartalmazhatnak hanganyagot, és
  100.           a szinkronizált lejátszás sincs megoldva rendesen.
  101.  
  102.  
  103.                   @VCaptain Crunch@N
  104.  
  105.           A  Media  Vision  agresszív  terjesztési  politikával lépett
  106.           piacra  `93  áprilisában.  Valószínûleg  emiatt  terjedt  el
  107.           széles   körben   a   szoftver  alapú  tömörítôje.  Kártyára
  108.           integrált    változata    is    van,   300   dollárért.   Az
  109.           agresszivitásra  jellemzô, hogy bármely fejlesztô korlátozás
  110.           nélkül  használhatja  végtermékeiben a csomag lejátszóját. A
  111.           tömörítô  egy  saját, szabadalmaztatott algoritmus-egyveleg:
  112.           diszkrét   hullámtranszformáció   (DWT),   Huffman  pufferes
  113.           tömörítés,   színkvantálás   egyaránt   van  benne.  Esélyes
  114.           ""ellenfele"  a  Cinepaknak,  még lassú adatátvitelnél is jó
  115.           képminôséget  biztosít:  egy 386-os PC-n vagy egy Mac IIci-n
  116.           egy  negyedképernyôs  (320x240  képpontos)  ablakban  30 fps
  117.           (kép/másodperc)    sebességgel    játszik    le    animációt
  118.           CD-ROM-ról.    A    Cinepakkal    ellentétben   szimmetrikus
  119.           tömörítésû,   azaz   ugyannyi   idôt  használ  a  be-  és  a
  120.           kitömörítéshez.
  121.  
  122.  
  123.                   @VCinepak@N
  124.  
  125.           A  SuperMac Technology cég Cinepak (eredetileg Compact Video
  126.           néven  futott, CVC rövidítéssel) szabványa vektorkvantáláson
  127.           alapulú  tömörítô.  Elsôsorban  24  bites,  negyedképernyôs,
  128.           CD-ROM-ról  való  lejátszásra tervezték. A vektorkvantálás a
  129.           képek  közötti  különbségeket  tárolja el úgy, hogy az egyes
  130.           képpontok    mozgásának    nagyságát,   irányát   kvantálja.
  131.           Kitömörítéskor    egy   CLUT   (color   look-up   table   --
  132.           színkiválasztó   tábla)  alapján  állítja  vissza  a  pontok
  133.           színét.  Erôsen  aszimmetrikus  a  tömörítése  (be lassú, ki
  134.           gyors),   viszont   igen  hatékony.  Ezért  építették  be  a
  135.           QuickTime  1.5-be  is,  lecserélve  az  AVC-t (Apple's Video
  136.           Compressor).  Több  helyre  is  eladták  a  tömörítô eljárás
  137.           licencét,  így  széles  körben elterjedt. Többek között erre
  138.           az  algoritmusra  épül  a Microsoft Video for Windows 1.1, a
  139.           Creative  Lab VideoSpigotja, a Sega Genesis CD-rendszere, az
  140.           Atari    Jaguarja,    és   a   Panasonic   3DO   Interactive
  141.           Multiplayere.  Az  is  gyorsítja terjedését, hogy a SuperMac
  142.           megállapodott   a  Cirrus  Logickal:  a  kitömörítô  eljárás
  143.           bekerülhet a Cirrus újabb videokártyáiba.
  144.  
  145.  
  146.                    @VIndeo@N
  147.  
  148.           Az   Intel  szabványa  a  MPEG  után  legelterjedtebb  movie
  149.           szoftver.  A  szín-mintavételezés,  a pixeldifferenciálás, a
  150.           vektorkvantálás  és  a  teljes  anyagon  való  tömörítés jól
  151.           sikerült     ötvözete.     A    fokozatos    fejlesztéseknek
  152.           köszönhetôen   mindenféle   hardverkiegészítô  nélkül  lehet
  153.           lejátszani  a  vele  készített  animációkat,  míg régebben a
  154.           lejátszáshoz  egy  i750  alapú kártya kellett. Vonzóvá teszi
  155.           a  viszonylag  olcsó,  600  dollár körüli tömörítôkártya (az
  156.           Indeo  aszimmetrikus tömörítésû, rászorul a támogatásra), és
  157.           a   végfelhasználók   számára  ingyenes  lejátszó.  Lényeges
  158.           tulajdonsága,     hogy    lejátszáskor    automatikusan    a
  159.           processzornak   megfelelôen   állítja   be  a  lejátszóablak
  160.           méretét  és  a  lejátszás  sebességét  -- azaz egy Pentiumon
  161.           nagyobb  ablakban,  gyorsabb  váltással  tudunk  lejátszani,
  162.           mint  egy  486-oson. A formátum elterjedtségét mutatja, hogy
  163.           több  gyártó  is  megvette  a  licencét,  illetve támogatja,
  164.           többek  között  az  Apple a QuickTime 2.0-ban, és a Compton,
  165.           az egyik legnagyobb CD-ROM lemezelôállító.
  166.  
  167.  
  168.              @VMPEG Decoder for Windows@N
  169.  
  170.           A  legnevesebb  és  legnagyobb várakozással övezett formátum
  171.           az  Xing  Technology  által  kifejlesztett  MPEG. Mivel igen
  172.           számolásigényes,  eddig  csak hardveres megoldásai terjedtek
  173.           el.  Idén  viszont megjelentek szoftveres lejátszók, amelyek
  174.           akár  egy  386-oson  is  képesek  még  élvezhetô sebességgel
  175.           lejátszani.  A  legmeglepôbb:  a  lejátszóprogramok többsége
  176.           shareware,  így  jobban  elterjedhetnek.  A verseny jelenleg
  177.           az  MPEG  és  az  Intel  által a piacon erôsen nyomott Indeo
  178.           között zajlik.
  179.  
  180.  
  181.                 @VPhotoMotion@N
  182.  
  183.           Az  egyik  legrégebben elterjedt szoftveres lejátszót az IBM
  184.           hozta  ki 1989-ben, The PhotoMotion Software Developer's Kit
  185.           néven.  A  nagyközönség  elôtt  1992 elején jelent meg. Több
  186.           CD-ROM-gyártó  is  támogatja,  elterjedni  viszont  az  igen
  187.           bonyolult  digitalizálási  eljárása  miatt nem fog (nem elég
  188.           hozzá  egy  digitalizáló  kártya, hanem elôször ki kell írni
  189.           az  anyagot  CD-ROM-ra,  majd  onnan  történik  a  következô
  190.           elôkészítési fázis).
  191.  
  192.  
  193.                  @VSoftvideo@N
  194.  
  195.           A  Softvideo -- mint neve is sugallja -- teljesen szoftveres
  196.           megvalósítású.   Az   Iterated   System   fraktáltömörítôjén
  197.           alapul.  Az  algoritmus  kirakósjátékként  kezeli  a  képet:
  198.           sok  összeillô  darabkából  építi fel, amelyek között vannak
  199.           egyformák  és  hasonlók  is.  A  program  megvizsgál  minden
  200.           egyes  részletet, majd különbözô fraktálformulákat használva
  201.           átalakítja  formáját,  színét  és  méretét  addig,  amíg egy
  202.           másik    darabkával   egyezôt   nem   kap.   Mindez   nagyon
  203.           idôigényes,  egy  1  perces animáció tömörítése több mint 15
  204.           óráig is eltarthat.
  205.  
  206.           Az  ilyen fraktáltömörítés nagy elônye, hogy mivel a kép nem
  207.           pixel  (képpont)  alapú formában, hanem matematikai úton van
  208.           tárolva,  nincs rögzített mérete, ezért hasonló minôséget ad
  209.           minden   felbontás   mellett.  Az  eddig  ismert  tömörítési
  210.           eljárások   közül   a   fraktáltömörítés  a  leghatékonyabb.
  211.           Sajnos  veszteséges  (a  tömörítvénybôl nem állítható vissza
  212.           pontosan   a  kiinduló  adathalmaz),  így  nem  alkalmazható
  213.           általánosan  (például  file-okra).  Nemcsak  hatékony, de jó
  214.           minôségû  kimenetet  is biztosít. A kép szebben néz ki, mint
  215.           amit  elvárnánk,  mert  a  képkockák közötti kis különbségek
  216.           állandó  apró  mozgásokat  eredményeznek, ami az emberi szem
  217.           számára   minôségi  javulásként  jelenik  meg.  Elterjedését
  218.           igencsak  leszûkíti  hatalmas  teljesítményigénye. Jobbára a
  219.           TMM  CD-ROM  kiadási  csatornáin  keresztül  terjed, illetve
  220.           létezik  két  konverter  is, amely nyers animációt alakít át
  221.           Softvideo  formátumra.  Ezt több cég is licencelte régebben,
  222.           többek  között az Apple a Quicktime 1.1-hez, a Compton, és a
  223.           Grolier.
  224.  
  225.  
  226.                 @VUltimotion@N
  227.  
  228.           Az   OS/2-felhasználók  számára  bizonyára  ismerôs  a  név,
  229.           hiszen    az    OS/2-nek   része   az   IBM   PhotoMotionbôl
  230.           továbbfejlesztett  rendszere.  A OS/2 2.1 32 bites platform,
  231.           amely  támogatja  a  DSS-t  (Data  Stream Synchronization --
  232.           független  adatfolyamok szinkronizálása), így több különbözô
  233.           nagy   sebességû   logikai   video-   és  audiocsatorna  áll
  234.           rendelkezésünkre.     Az    Ultimedia    videoformátuma    a
  235.           PhotoMotionhoz   képest  egyszerûsödött.  Az  IBM  Video  IN
  236.           szerkesztô   és  digitalizáló  programjával  és  drivereivel
  237.           tudunk    valós    idôben   digitalizálni,   tömöríteni   és
  238.           szerkeszteni -- meglévô hardverünket használva.
  239.  
  240.  
  241.                  @VVideo for Windows@N
  242.  
  243.           A  Microsoft reklámkampányának köszönhetôen gyorsan terjed a
  244.           piacon  a  VfW,  s  a  közeljövôben  valószínûleg  átveszi a
  245.           vezetô  helyet  az  MPEG-tôl  és  az Indeótól. A VfW-t sokan
  246.           AVI-nak    nevezik    --   helytelenül,   az   ugyanis   egy
  247.           file-formátum   neve   (az   Audio   Video   Interleave  szó
  248.           rövidítése).   Szoftver   alapú,   szimmetrikus  tömörítésû.
  249.           Macintosh-változata  ugyan  nincs,  de  van  mellé  egy  Mac
  250.           program,  ami  a  QuickTime  file-okat átkonvertálja VfW-ra.
  251.           ""Kockaorientált",   így   nem   lehet   változó  képváltási
  252.           sebességû  animációt  készíteni  vele.  Egy  lényeges dolog,
  253.           amit  a  szoftverek  még  nem használnak ki: több tracket is
  254.           támogat (a Microsoft már dolgozik a felhasználásán).
  255.  
  256.           Legközelebb a fizikai formátumokkal folytatjuk.
  257.  
  258.           @KLencsés Gábor@N